Disputa

Mi a disputa? Formális vita, amelyben szabályok és keretek mentén a résztvevők érvelnek (nem feltétlenül saját) álláspontjuk mellett. A vitázók nem csak elmondják az érveiket, hanem reagálnak a másik oldal érveire, álláspontjára. A disputa egy közösségi játék, egy szellemi sport, ahol a résztvevők saját készségeiket fejleszthetik: együttműködés, érveléstechnika, nyilvános beszéd, kritikus gondolkodás, rendszerezési készség, tolerancia, nyitottság, önbizalom, értő figyelem - mind-mind olyan képesség, készség, ami bárki számára hasznosítható lehet a mindennapok vagy akár a munka során. A disputa ráadásul nem csak a készségeket, hanem az önismeretet is fejleszti. Disputázni bárki jöhet, nem kell egy bizonyos témában jártasnak lenned. A lényeg az, hogy nyitott legyél, és a saját, már meglévő tudásodat hajlandó legyél bővíteni, tágítani. A vitának számtalan formája van, a blogbejegyzésekben pedig ezek alkalmazásáról fogok beszámolni.

2016. április 19., kedd

Vitára fel! - Volt, nem volt...

Elég régen írtam legutoljára, és nem azért mert nem akartam, hanem mert elment a motivációm (meg persze annyi ZH, referátum, meg miegymás volt rám zúdítva, hogy az se segített sokat...). Ugyanis az elmúlt három alkalommal alig volt valaki SzEDiK-en. 

Kezdődött a médiaetikás alkalommal, ahol velem együtt hárman voltunk, majd az Iskola és politika című foglalkozás első nekifutásánál már felküzdöttük magunkat négy főre. És nyilván értem, hogy nem csak nekem vannak ZH-im, hanem másoknak is, meg nem mindenkit érdekel minden téma. De valamiért rosszul esett visszajutni ahhoz a létszámhoz, amivel majdnem három éve kezdtünk. Különösen, hogy előző félévben volt, hogy 14 voltunk. 10-14 fővel változatos feladatokat lehet kipróbálni, minden alkalom különböző lehet, 3-4 fővel ez már kevésbé lehetséges. 
Beszélgettünk a 3 rendszeres visszajárómmal arról, hogy mit lehetne tenni, felvillant a kredites óra ötlete, de abban rengetege kérdés van (ki lesz tanár, aki bevállalja? mi alapján választjuk a kurzusra bekerülőket? mi lesz az értékelés alapja? mit csinálunk, ha inaktívak a feljelentkezők?...). Minden héten hirdetem facebookon az eseményeket, megosztom csoportokban... és azzal is tisztában vagyok, hogy a félévnek ezen pontján már nem fogok új embereket szerezni. Csak azt nem értem, a régiek, akik egy féléven keresztül folyamatosan visszajártak, most miért nem jönnek. 
Persze az ilyen típusú sikertelenség engem sem igazán motivál, és így a listámon folyamatosan hátrébb tolódik a SzEDiK, későn kerülnek fel az események... ördögi kör. 

Egyébként a médiaetikás foglalkozás adott ötletet az Iskola és politika témakörhöz. Miközben ugyanis az egyetem felé tartottam, és végiggondoltam a videorészleteket, amik eléggé aktuálpolitikai színezetűek voltak, és azon tanakodtam, hogy vajon ilyet lehet-e. Mármint kvázi egyetemi keretek között aktuálpolitikát is érintő kérdésekről beszélgetni. És miközben ezen gondolkodtam, jöttem rá, hogy már nálam is probléma van. Hiszen az egyetemen már mindenkinek van szavazójoga, ekkorra már aktív, tudatos állampolgároknak kellene lennünk, és még itt is tart bennünk az a berögződés, hogy nem szabad az iskolában politikáról beszélni. Semennyire. Szóval ezért gondoltam, hogy az iskola és a politika kapcsolatáról is fogok egy alkalmat tartani. 

Végül is két alkalom lett belőle, mert először csak hárman voltunk, és így inkább csak beszélgettünk, minthogy az előre ügyesen megalkotott óratervemet követtük volna.  Így az óraterv átcsúszott egy újabb hétfőre. Itt se voltunk sokan, összesen 5-en, de így legalább volt két kétfős csapatom.

A foglalkozásvázlat így nézett ki:

1. Bevezetés, jégtörés
2. Beszélgetés a témáról - középiskolai, egyetemi élmények felidézése - oké ez így, vagy nem?
3. Kétsarkos - négysarkos
4. Vita: a társadalomismeret tanár meghallgatása

Nézzük, hogy történt:

1. Bevezetés, jégtörés: azt említettem már, hogy folyamatosan késnek? És nem egy-két percet, hanem inkább 15-20-at! Egész egyszerűen lehetetlen időben elkezdeni a foglalkozást... 

2. Beszélgetés a témáról: az általános tapasztalat az, hogy a politikáról nem beszélünk az iskolában, vagy ha van is tanár aki beviszi, az valamelyik szélsőséges nézet "elvakult hirdetője", és mindenáron meg akarja győzni a diákokat az igazáról. De abban is megegyeztek, hogy ezen azért érdemes lenne változtatni.

3. A tételmondatok ezen a héten egészen jól sikerültek, még annak ellenére, hogy viszonylag kevesen voltak.
A fiataloknak jobban kellene ismerni a politikát. (fiatalok = 16-24)
A beszélgetés korábbi részén lényegében már volt egy gondolat, hogy igen, itt valami nem stimmel, és változtatni kellene, de volt, aki itt a vitában az ellenző oldalra állt. Ő azt mondta, hogy hogy nem a politikát, hanem a gazdaságot kellene a fiataloknak jobban ismerniük, mert akkor a politikusok nem tudnák őket manipulálni... Persze ebből egy "tyúk vagy tojás" dilemma kerekedett ki, de legalább érdekes volt hallgatni :D

A jól tájékozott választók az erős demokrácia kulcsai.
Ennél a tételmondatnál érdekes gondolatok vetődtek fel. Először is, mi az erős demokrácia? Végül valami olyanban egyeztek meg, hogy az erős demokrácia kapcsolatban áll a jó gazdasági teljesítménnyel, tehát ahol az egyik van, ott van a másik is (?). Aztán előkerült az "olyan" demokrácia fogalma, ami a csapat definíciója szerint intézményrendszerében demokrácia, megvalósulásában pedig nem... Az a kérdés volt talán a legizgalmasabban ehhez a tételmondathoz kapcsolódóan, hogy vajon hogyan győződik meg egy átlag állampolgár arról, hogy ő valóban demokráciában él-e. Na, ez egy nagyon jó kérdésfelvetés volt, de válasz nem igazán lett hozzá.

Lett volna még egy tételmondat, de ezt nem játszottuk le, mivel a beszélgetős részben ebben már megegyeztek (mármint a mondat tagadásában):
A politikának nincs helye az iskolában. 
 
4. Ez volt a legizgalmasabb része az estének. A szituáció a következő: a szedikopoliszi középiskola egyik tanárának fegyelmi tárgyalást tartanak. A tanár ugyanis társadalomismeret órán aktuálpolitikai (oktatásügyi) kérdésekre reagált. A szülők ezen felháborodva fegyelmi eljárást indítványoztak a tanár ellen. Azt még fontos tudni, hogy Szedikopoliszban a következő évben lesznek a választások. 

A feladat az, hogy két csapatra oszlanak a résztvevők, az egyik a védelem csapata, a másik a vádé, és bíró(k) pedig az iskolai bizottság, és a vége a dolognak az ítélet meghozatala. 
Nagyon jól sikerült a feladat! Kaptak felkészülési időt, majd 2 perces beszédeket kellett elmondaniuk. Végül is a vád oldala győzött, így a tanárt kénytelen voltam felfüggesztésre ítélni, de a védelem csak egy picikét maradt le. 

Egyébként ezt a feladatot több résztvevővel, kicsit több készüléssel még izgalmasabbra meg lehetne csinálni. Lehetnének szerepkártyák az esetről (a tanár, diákjai, szülők, kollégák, stb.), és a tanúkat a vád és a védelem beidézhetné, nekik pedig a szerepkártyák szerint kellene válaszolniuk. Egy kis ráfordítással szerintem nagyon izgalmas játék lehetne belőle. 


Szóval mostanában egy kicsit hullámzó a SzEDiK, és valószínűleg ebben a félévben már így is marad. De hátha következő tanévben megint jobb lesz :) Meg hát azért az olyan jó viták, mint ami itt a fegyelmi tárgyalásnál kialakul, csak megérik :D

Hamarosan felkerül a legújabb, most már sokkal aktuálisabb blogbejegyzés is!

Addig is: vitára fel!

Sári