Vitára fel! - IntegRÁCIÓ

Halihó!

Tudom már, annak idején miért hagytam abba a blogolást: időhiány miatt, ami sajnos most is utolért, akármennyire kellemetlen napi társ is... Szépen mutatja a teendőim fokozatos szaporodását, hogy a félév elején még volt időm keddenként  blogolni,  most meg péntek délután a vonaton ülve gépelem a bejegyzést. De legalább most jön a hosszúhétvége (=szigorlatra tanulás), aztán még tavaszi szünetünk is lesz! A szünetek miatt két SzEDiK el is fog maradni, de mielőtt erről beszélek/írok, először lássuk, mi is történt a héten.

Mint azt előre jeleztem, megint különleges alkalmunk volt (és még legalább egy ilyen lesz a félévben!), hiszen ezúttal a Motiváció Tanoda IntegRÁCIÓ kampányába csatlakoztunk be.  A lényeg az volt, hogy az iskolai integrációról vitázzunk. Miután jött a megkeresés, sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan is lenne legcélszerűbb  megtervezni a foglalkozást. Amikor felvetettem a kis társaságomnak, hogy lenne ez a téma, akkor nagyon hamar kiderült, hogy elég sok tévhit, rosszul ismert fogalom és pontatlan információ kereng a fejekben. Nem csak az integrációról, hanem akár a kisebbség, mélyszegénység fogalmairól is. Rájöttem, hogy muszáj lesz tisztázni ezeket a fogalmakat ahhoz, hogy egyáltalán beszélgetni tudjunk az integrációról. Volt egy olyan pillanat is, amikor úgy gondoltam, két alkalmat is rászánunk, aztán ezt elvetettem. (A sors iróniája, hogy a foglalkozás végére azt éreztem, hogy három alkalmat is ki tudna tölteni a téma...) Végül is elkészültem egy egészen tisztességes, egy alkalomra szóló óratervvel. Íme:

1. Jégtörés - bevezetés
2. Definíció

• 3-4 csapatokban dolgoznak
• fogalom-kártyákat kapnak a csapatok és megpróbálják definiálni a fogalmakat (pl. mélyszegénység, hátrányos helyzet, integráció, szegregáció, kisebbség, szabad iskolaválasztás)
• a csoportok által alkotott definíciót közösen megbeszéljük
• kiscsoportban megkapják a definíció-kártyákat, és össze kell párosítaniuk a fogalmakkal, ezután pedig össze kell hasonlítaniuk a saját csoportdefiníciójukkal
• ezután közösen megbeszéljük a definíciókat

3. Cikkek és vita

• részletek kiemelése az előzetesen facebookon megosztott cikkekből 
• L. Ritók Nóra: Az egyházi iskolál és a szegregáció (a "recept" rész; a "Mégis miért rejt magában problémát a helyzet? A jövő miatt." kezdetű rész)
• L. Ritók Nóra: Az integráció gátjai a terepi tapasztalatok tükrében (Alapfelvetések, Az integráció és a szegregátumok közösségei, A közvélemény)
• mozaiktechnikával végignézni a cikkrészleteket
• közösen átbeszélni a legfőbb pontokat, gondolatokat
• negatív brain-storming
• középre felkerül: staus quo: szabad iskolaválasztás
• vita - kétsarkos, négysarkos
• Meg kellene szüntetni a szabad iskolaválasztást. 
• Integrált oktatás sosem valósulhat meg.

4. Zárókör

Ugye hogy jól néz ki. Annyi azért hozzá tartozik a történethez, hogy hétfőn legalább egy órán keresztül vagdostam a kártyákat, vagy hat csapatra valót, és erre összesen 4-en (négyen!!!) jöttek el... plusz két vendég a motivációtól, így két három fős csapattal dolgoztunk, de nyilván izgalmasabb lett volna több  emberrel. És még azt is hozzáfűzném az óratervhez, hogy kevésbé  vitára, mind inkább közös gondolkodásra építettem fel a foglalkozást, ami nyilván látszik is rajta.

És akkor nézzük, hogyan is valósult meg az óraterv.

1. Jégtörés,  bevezetés.  Kezdjük ott, hogy késéssel kezdtünk, ráadásul úgy, hogy előző nap mindenkire ráírtam facebookon, hogyha jönnek, akkor érkezzenek időben... nyilván nem ment át az üzenetem... - oké, bocsi, ez olcsó nyelvészkedős poén akart lenni. Szóval, mikor elkezdtük, akkor csak egy rövid bemutatkozókört tartottunk, de ez a mi esetünkben elég is volt.

2. Definíció. Ezt a feladatot nagyon vártam, a kártyák elkészítésével rengeteget bíbelődtem, különösen a definíciók megkeresésével, megalkotásával, ráadásul többnél nem is találtam az internet tágas világában egy hivatalos definíciót. Szóval tudtam, hogy nem tökéletesek, de legalább alapot szolgáltathatnak a további diskurzushoz. Két csapatra osztottam tehát a társaságot, minden csapatra jutott egy Motivációs, akik tökéletesen belepasszoltak a játékba: hagyták, hogy a többiek megfogalmazzák a gondolataikat, de közben hozzá is szóltak, háttértudást, információt szolgáltattak,  ha szükség volt rá.  Kvázi élő könyvtárként működtek (amilyen gyakorlat egyébként van is!), és én ennek nagyon örültem. Ugyan az elmúlt két évben elég sokat foglalkoztam a HH-sok és HHH-sok helyzetével, meg még vizsgáztam is integrációval is foglalkozó tárgyból (pedagóguspalánta vagyok, na), meg még a foglalkozás előtt utána is olvastam, de ezt a tudásomat nem éreztem olyan biztosnak, hogy be merjem vállalni a tudásszolgáltató szerepét. Ők viszont első kézből szerzett tapasztalatokról tudtak beszélni, ami szerintem nagyon sokat hozzátett a foglalkozáshoz. Viszont ezzel a résszel rengeteg idő elment, a kiscsoportos és közös körökön egyaránt. Tanakodtam közben, hogy sürgessem-e őket, szabjam-e rövidebbre a definíciók kapcsán kialakuló diskurzusokat, de végül úgy döntöttem, hagyom, hogy menjen minden a maga ütemében. Így egy jó óra eltelt a foglalkozásból, mire eljutottunk a következő egységig.

3. Cikkek és vita. Ami azt illeti, átnevezhetném ezt az egységet egyszerűen Cikkekre. Merthogy a negatív brainstorming előtt megálltunk, mert addigra már közelebb jártunk a két órához, mint a másfélhez... Ennek a résznek egy óriási tanulsága volt, na jó, kettő. Egyrészt vannak, akik nem akarják elhinni, hogy amik a cikkekben le voltak írva, nemhogy megtörténhetnek, de meg is történnek. És hogy kinek a hibája, hogy az egyetemista korosztályból többeknek tényleg nincsen fogalma arról, a társadalom egyes rétegei körül mi zajlik? Nem tudom, de érdemes rajta elgondolkodni. A másik dolog pedig, hogy aki nem akarja, hogy meggyőzzék, azt nem is lehet. Felsorolhatsz akárhány érvet, bizonyítékot, tehetsz fel kérdéseket. Nyugodtan. Próbálkozz csak. De ez csak akkor működik, ha megvan a kompromisszumra való hajlandóság mindkét félben. De te legalább megpróbáltad.

A vége felé még egy utolsó gondolat, leginkább önreflexió. Az egyik résztvevő többször használta a "fehér - cigány" elkülönítést(?). Kétségem sincsen afelől, hogy ez nemhogy nem PC, de még csak nem is oké. Nem a cigány, hanem a fehér. Ennek ellenére nem reagáltam rá, pedig moderátorként nekem lett volna a feladatom, hogy az ilyesfajta megjegyzéseket kiszűrjem, megakasszam. És nem tettem, amin nagyon sokat rágódtam azóta. Még mindig nem tudom, miért nem. Talán azért, mert a megszólalóra azonnal érkezett válasz (nem a fenti megjegyzés kritikája, hanem a gondolatra reakció), és nem akartam megakasztani a vitát, utána pedig elment a pillanat? Vagy egész egyszerűen nem mertem bevállalni egy ilyesfajta konfliktust? Ha ez a helyzet, akkor nagyon-nagyon sokat kell még fejlődnöm ezen a téren.

A lényeg, hogy miután eltelt az idő a definíciókkal meg a cikkekkel, lezártam a foglalkozást. Szerintem így is nagyon hasznos volt. De abban most már biztos vagyok, hogy akár 3x90 percet is simán megérne a téma - egyben, természetesen. Az első óra nagyjából az lenne, amit nekünk sikerült végigcsinálnunk, a második óra lenne ami kimaradt, kicsit több vitával, a harmadik pedig akár mondjuk egy policys-képviseleti vitás rész. Talán egyszer.

Most jön egy szünet, március 15. miatt, szóval legközelebb két hét múlva találkozunk, egyelőre ismeretlen témában.

Addig is: vitára fel!

Sári

U.i.: Ha valaki szeretné elkérni a kártyákat, csak írjon rám facebookon, és szívesen átküldöm.

Vitára fel! - Tudni sosem árt, tanulni mindig kell...

Sziasztok!

Az eheti foglalkozás több szempontból sem úgy alakult, ahogy előre terveztem. Egyrészt, mert múlthéten ilyenkor még egy egészen más téma volt a fejemben (és a csapat fejében is), úgy volt, hogy egy témának két alkalmon keresztül vágunk neki. Aztán hosszas vacillálás és tervezgetés után rájöttem, hogy az úgy nem fog jól működni, azért döntöttem úgy, hogy végül is az emberi génmódosításról fogunk vitatkozni. (Ez persze azt eredményezte, hogy csak nagyon későn került fel az esemény a facebookra, bár így is voltak négyen, de talán többen lettek volna, ha korábban látják a foglalkozást.)

Másrészt kiderült, ugyan lelkesedés van a téma iránt, de ez még nem minden - némi háttértudás sem árt azért. A génmódosítás nekem egy kicsit már a sci-fi kategóriába csúszik át, csomó mindent hallottam már róla, asszem, egy kurzuson belül érintettük résztémáit. De amikor a hétvége folyamán elkezdtem magamat beleásni a témába, jöttem rá, hogy lényegében semmi érdemlegeset nem tudok a génekről, a génmódosításról meg ezekről. Szóval elkezdtem kutatgatni, a Wikipédia angol nyelvű szócikkei egészen jó kiindulópontnak tűntek, magyarul is találtam egészen jó cikkeket a témával kapcsolatban. Azt a kis társaságom már előre leszögezte, amikor a félév elején felvetődött a téma, hogy mivel nincsen tudományos bizonyítása a génmódosított növények természetre/emberekre káros hatásának, arról inkább ne nagyon beszéljünk. Így hát próbáltam leginkább az emberi génmódosításra koncentrálni, de míg a permetezőszer és a kukorica szavakat értem, az öröklődő és nem öröklődő génmódosítás különbségét már nem tudtam egészen felfogni. Emiatt az óravázlatomba direkt beterveztem egy kis beszélgetős-tudásösszeadós részt, hátha a többiek is így állnak a dologgal, ráadásul ők nem is nagyon olvasgattak utána. Na igen, ez egy külön dilemmám szokott lenni: osszak-e meg mondjuk az eseményen olyan cikkeket, videókat, stb. előzetesen, amit utána alaptudásnak vennék a foglalkozás során. Elolvasnák? Egyáltalán rákattintanának? Egyelőre úgy tűnik, hogy inkább nem - nyilván különleges esetekben, mint a jövőheti, megteszik, de az igazság az, hogy ez egy tök önkéntes dolog, és szerintem erősen demotiváló hatású lenne, ha hétről hétre akár csak 2 cikket is kiadnék, hogy tessék ezt most elolvasni, jövő héten számon kérem... Az önszerveződő disputakörnek nem ez az üzenete.

Szóval, végül ilyen lett az óratervem:

1. Beköszönő, játék

2. Definiálás: Mit jelent a GMO/genetikailag módosított élőlény?

• növényi génmódosítás
• emberi génmódosítás - milyen formái léteznek? milyen formái engedélyezettek?
• génterápia
• géndopping
• transzhumanizmus

3. Kétsarkos - négysarkos

4. Zárókör

És hogy akkor végül hogyan is zajlott le mindez? Hát így:

1. Játék - Nem játszottunk! Félév eleje óta ígérgetem nekik a rabszolgapiacot, de mióta  az ígéret elhangzott a számból, sosem voltak elegen. (Kivéve persze múlthéten a kicsikkel, de hát ott meg egyéb okok miatt nem rabszolgapiacoztunk) Így egy kicsit pletykálkodtunk egyetemi dolgokról - ami vicces, tekintve, hogy csak fiúk voltak hétfőn a SzEDiK-en... ennyit a nemi sztereotípiákról.

2. Definiálás. Több cikket, amit olvastam, ki is nyomtattam, volt ötletem, hogy esetleg mozaiktechnikával kiscsoportban olvastatok velük cikkeket, és utána beszélgetünk, de ilyen kevés emberrel ennek nem láttam értelmét. (Múlt héten el voltam kényeztetve!) Így végül kérdéseket dobtam be, és arról kezdtünk el beszélgetni. A közös tudás összedobása viszont nagyon jól működött, egyrészt jól látszott, hogy keveset tudunk a témáról tényszerűen, másrészt érdekes kérdések is felvetődtek, például az abortusz és az emberi embrióhoz való viszonyulásnak a kérdése. De sok mindent csak kérdőjelek között tudtunk megbeszélni, és rengeteg idő is elment ezzel a résszel, amikor egyáltalán próbáltuk helyre rakni a dolgokat. 

3. Kétsarkos - négysarkos. Amikor kitaláltam az első feladatot, rettenetesen kreatívnak éreztem magamat: a feladat ugyanis az volt, hogy két dolog közül kellett választaniuk: Amerika kapitány és Vasember. Persze az analógia működhet Pókember - Batman párossal is (sem a Marvel, sem a DC nem fizetett az ingyen reklámért, bár járt volna...). És hogy hogyan jönnek ezek a szuperhősök a témánkhoz? Hát úgy, hogy Amerika kapitány és Pókember kvázi génmódosított, tökéletesített emberek, míg Vasember és Batman "önerőből", illetve a technika útján tettek szert a szuper erejükre. Ugye, milyen kreatív? És valószínűleg jól is működött volna, ha a fiúk(!) ismerik ezeket a szuperhősöket. Mármint úgy egyáltalán tudják őket kötni valamihez... hát ez nem ment maradéktalanul, szóval a végén el kellett magyaráznom a karakterek lényegét (és igen, Amerika kapitány összetettebb annál, hogy a nácik lefagyasztották, ami egyébként nem is igaz...). Na persze, ekkor meg már jött a kérdés, hogy akkor Superman hova tartozik... az én hivatalos álláspontom, hogy sehova, mert űrlény, de hát ezen a ponton már mindegy volt... 

A csodás kezdés után jöttek a tételmondatok hasonlóan csodás eredményekkel.

A hadsereg katonáit génkezeléssel kellene erősebbé és hatékonyabbá tenni.

Első körben mindenki (jó, négy embernél amúgy sem túl nagy a szórás, de akkor is...) a tagadó oldalra állt. Aztán szépen lassan volt, aki átment állítani, de a nekiindulás nehézkes volt. Persze  a legerősebb érv a tagadó oldalon első körben az volt, hogy ma már úgyis drónok harcolnak, szóval legfeljebb a gombokat nyomkodhatnák erősebben a génmódosított katonák... ami jogos is. Aztán valahol a vita közben elkezdtünk a nanotechnológiáról beszélni, meg a Johnny Depp-féle Transzcendes filmről, és ekkor már elég távoli science fictionos-utópisztikus magaslatokba elszálltunk. Ideje volt visszatérni a Földre a következő tételmondattal.

A mesterséges génmanipuláció az evolúció következő lépcsőfoka.

Ez a tételmondat egészen jól működött, mind a két oldalra álltak első hallásra is, és valóban érdemi vita zajlott. Bár egy biológus jól jött volna, aki megmondja, hogy az evolúció honnan evolúció, de egyikünk egy egészen érthető definícióját adta meg ennek a folyamatnak. Megegyezésre a két oldal nem jutott a végén, de a vita izgalmas volt.

4. Zárókör. Ezután berekesztettem az ülést, kifutottunk az időből, és nem is éreztem, hogy a maradék felírt tételmondat ezek után nagy sikernek örvendene. Nem mondom, hogy a találkozás rosszul sikerült volna, mert nem így történt. A viták jók voltak, rengeteget tanultunk, és ami talán fontosabb volt ezen az alkalmon: jókat szórakoztunk. És kivételesen a tételmondatok is egészen jól működtek, bár biztosan sikeresebbek lettek volna a megfelelő háttértudással. 

De azt hiszem, ez egy nagyon fontos tanulsága is volt az alkalomnak: bármihez hozzá tudunk szólni, mindenről lehet véleményünk, de igazi, érdemi vitát csak olyan dologról tudunk folytatni, amiről van tudásunk. Ez igaz egy biológiai, egy környezeti vagy akár egy társadalmi témára is. Szóval érdemes cikkeket, videókat beintegrálni a foglalkozásokba, ha előre lehet tudni, hogy nincsen megfelelő (ezt hogyan definiáljam?) mennyiségű háttértudása a vitázóknak. Mondjuk, ezt lehet jobban csinálni, mint ahogy én tettem most hétfőn, az biztos. 

De talán majd jövőhéten! Merthogy a következő foglalkozásunk megint különleges lesz: a Motiváció Műhely IntegRÁCIÓ-kampányának keretén belül az iskolai integrációról fogunk, ha nem is vitázni, de talán inkább együtt gondolkodni. :)

Addig is: vitára fel!

Sári