...vagy mégsem. Ugyanis ez a foglalkozás volt az a tipikus semmi sem úgy történik, ahogy kitaláltam foglalkozás, amiből minden félévben van legalább egy.
Hetek óta (mióta az egyik állandó visszatérő tagunk elmesélte, hogy "csakratisztása" lesz) tervezgettük, hogy az alternatív gyógymódokról fogunk beszélgetni, de aztán a frissebb témák érdekében ez tolódott. Végül csak eljutottunk idáig, de hogy mi sült ki belőle a végén, az egy másik kérdés.
Nézzük a foglalkozástervet:
1. "Ismétlés"- az előző alkalom kapcsán
2. Definiálás - mi is az alternatív módszer?
3. Érvelés.
A. Egészségügy: véleményvonal (Alternatív vs. hagyományos), kétsarkos - Tételmondatok: A beteg maga dönthessen a kezelés módjáról. Fontosabb az ember kezelése a tünetek kezelésénél. Az alternatív gyógymódok hátráltatják a rendes segítségadást.)
B. Oktatás: véleményvonal (Alternatív vs. hagyományos) - Tételmondat: Az alternatív egy idő után mainstream lesz.
4. Lezárás
Azért írtam le a tételmondatokat már az óratervbe szokásommal ellentétben, merthogy nem jutottunk el odáig. Ha valakinek kedve van kipróbálni őket, akkor én is kíváncsian várom majd az eredményeket, tapasztalatokat.
De hol akadtunk el ennyire? Lássuk!
1. "Ismétlés" - A legutóbbi alkalommal a népszavazásról beszélgettünk, és mivel idő közben túl is lettünk rajta, úgy gondoltam, érdemes egy kicsit visszatérni a témához. Arra voltam leginkább kíváncsi, hogy milyen érzések és gondolatok voltak a fejekben az eredményeket látva. Ebből aztán nagyon izgalmas kis kötetlen mini-viták alakultak ki. Egyrészt előkerült magának az eredménynek a különböző értelmezése, másrészt ismételten az otthonmaradás kérdése. Megint nem jutottunk azon kívül más konklúzióra, hogy az aktuálpolitikai helyzetről igenis beszélni kell, tájékozódni kell, különben az ember nem tudhatja, mikor milyen tálalásnak dől be.
Ezzel a résszel nagyjából el is ment a 90 perces foglalkozás fele, így áttértünk az alternatív módszerek definiálására.
2. Definiálás - A 90 perc második felét pedig bizony ezzel töltöttük el. A matekos gondolkodásúaknak ugyanis az alternatív az "egyenlő értékű megoldást" jelenti, míg a többieknek ebben a helyzetben nem volt benne semmiféle egyenlőség. Már azzal gond volt, hogy akkor mit is hívunk hagyományos orvoslásnak? Amit ősapáinktól örököltünk, vagy amit egyetemen lehet tanulni? Az alternatív orvoslás az, amelyek eredményességéről nincsenek kutatások? Vagy akkor mi is?
Mivel az egészségügy kapcsán nem jutottunk megegyezésre, így próbáltunk párhuzamot vonni az oktatással, ahol elővettük az alternatív iskolák (pl. Waldorf) gyakorlatát. Innen meg persze eljutottunk a jelenlegi oktatási rendszer előnyeihez, illetve inkább hátrányaihoz... és már bőven 90 percen kívül voltunk, amikor rájöttünk, hogy már nagyon nem az alternatív gyógymódokról beszélünk...
Az az igazság, hogy egyáltalán nem bántam, hogy így alakult. Egészen sokan voltunk, valószínűleg a keretesebb feladatok is jól működtek volna, de az ilyen kötetlen beszélgetésekre is szükség van néha, ráadásul a témákhoz teljes mértékben illett. Mivel azért annyira sokan nem voltunk, mindenki szóhoz jutott, senki sem szorult háttérbe. És kivételesen én sem moderáltam, hanem be tudtam szállni a beszélgetésbe.
A következő alkalommal pedig a Brexitről fogunk beszélgetni, ezúttal azért vitásabban!
Sári
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése